A környezetvédelem története
Környezetvédelemről a mai értelemben csak az 1960-as évektől beszélhetünk.
Az addig eltelt időszak a környezetvédelem előtörténetének mondható.
A „kiforrott” környezetvédelem szakaszai:
- Rádöbbenés korszaka (60-as évek)
- Intézményesülés, hivatalos elismerés korszaka (70-es évek)
- Hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések kezdetének korszaka (80-as évektől napjainkig)
Környezetvédelem előtörténete:
1. Gyűjtögető életmód
2. Eszközhasználat elterjedése
3. Vadászat
4. Tűz megismerése
5. Eszközökkel való vadászat (mamut)
6. Állatok megszelídítése, háziasítása
vadászó életmód: a vad állatcsordák mozgását követve, azzal vándorol
pásztorkodó életmód: állatcsordák mozgását tudatosan irányította, gondoskodott a takarmány- és vízellátásról
7. Áttérés a növénytermesztő életmódra
- legradikálisabb változás
- növénytermesztés feltétele: a föld növénytakarójának radikális kiirtása, annak regenerációjának lehetetlenné tétele
- az általuk hasznosnak tartott növények elszaporítása
- első kultúrák a folyóvölgyekben
- őshonos fajok kipusztítása
- szántás után a víz és szél károsító hatása:erózió, defláció
- kezdetben regenerálódni tudott a talaj
- népesség növekedése, állandó települések létrejötte:
öntözés
erdőirtás
legeltetés
- teraszos művelésre való áttérés
Az ősi civilizációk környezetkárosító hatása tartós, a mai napig ható változásokat idézett elő. Ezek kezdetben regionális szinten jelentkeztek.
8. Középkor
- járványok, fertőzött vizek, fokozódó erdőirtások, mocsarak lecsapolása, ipar fejlődése, kohászat, bányászat
- a környezetkárosító hatások az ókorban és a középkorban elsősorban a talajt és az élővilágot érintették
9. Gőzgép feltalálása
- döntő változás
- ipari tömegtermelés és szállítás
10. Első ipari forradalom (XIX. sz.)
- ipari termelés gyors ütemű fejlődése
11. II. világháború
- olajra való átállás
12. Második ipari forradalom
- tudományos-technikai forradalom
- hamar globálissá váltak a problémák
I.A rádöbbenés korszaka (60-as évek)
- A háború utáni nyomorból a nyugati országok viszonylag gyorsan kilábaltak és magas életszínvonalat értek el.
- A fogyasztás nőtt.
- Az egészségkárosító anyagok használata mindennapossá vált.
- Egyre világosabbá vált, hogy a környezet-szennyezés nem áll meg az egyes országok határánál hanem a légköri mozgásokkal és a vízfolyásokkal terjedve más országokat is károsít és az egész bioszféra jövőjét veszélyezteti.
- A környezetvédelem ügye külpolitikai kérdéssé vált.
II. Intézményesülés, hivatalos elismerés korszaka (70-es évek)
1972. Stockholm
- első környezetvédelmi világértekezlet
- hosszú előkészítő munka előzte meg
- a fejlett és elmaradott országokban alapvetően más problémák jelentkeztek
- kompromisszumos cél:
- június 5. Környezetvédelmi világnap lett
Az ENSZ különböző szakosított szervei (UNESCO, FAO, WHO) jelentős környezetvédelmi programokat indítottak el.
III. Hatékony intézkedések, programok, nemzetközi együttműködések kezdetének korszaka (80-as évektől napjainkig)
Fenntartható fejlődés gondolata
„úgy kell kielégíteni a jelen nemzedékek
igényeit, hogy az ne akadályozza a jövő
nemzedékek képességét saját igényeik
kielégítésében”
Előzetes elővigyázatosság elvének elfogadása
- lényege: a környezetvédelmi intézkedésekben nem lehet addig várni, amíg minden okot tisztáznak, mert esetleg addigra a folyamat már visszafordíthatatlanná válik.